Főoldal » Egyéb kategória » Fejlemények a Fenyő-ügyben

A Fővá­ro­si Főügyész­ség P. Tamás kap­csán per­újí­tá­si indít­vány elő­ter­jesz­té­sé­re tesz javas­la­tot a Fővá­ro­si Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség­nek.

A Fenyő-ügyben a nyo­mo­zó ható­ság az eljá­rás ügy­ira­ta­it 2019 júni­u­sá­ban átad­ta a Fővá­ro­si Főügyész­ség­nek.

A Fővá­ro­si Főügyész­ség – P. Tamás gya­nú­sí­tott kap­csán – meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy a bizo­nyí­té­kok alap­ján vád­eme­lés­nek lenne helye, azon­ban a bíró­ság előt­ti fele­lős­ség­re vonás meg­fe­le­lő módja az ő ese­té­ben nem a vád­eme­lés, hanem a per­újí­tá­si eljá­rás.

A Leg­fel­sőbb Bíró­ság 6/2009. bün­te­tő jog­egy­sé­gi hatá­ro­za­tán ala­pu­ló, követ­ke­ze­tes bírói gya­kor­lat sze­rint amennyi­ben a bíró­ság a vád tár­gyá­vá tett és a bűn­cse­lek­mény egy­sé­gé­be tar­to­zó cse­lek­ményt jog­erő­sen elbí­rál­ta, hatá­ro­za­ta e bűn­cse­lek­mény tekin­te­té­ben ítélt dol­got (res iudicata-t) ered­mé­nyez. Nincs helye újabb vád­eme­lés­nek olyan rész­cse­lek­mény miatt, amely a már elbí­rált bűn­cse­lek­mény egy­sé­gé­be tar­to­zik, azon­ban nem képez­te a jog­erős hatá­ro­zat­ban meg­ál­la­pí­tott tény­ál­lás részét. Ebben az eset­ben az elítélt ter­hé­re per­újí­tás­nak lehet helye.

Koráb­ban J. R. elkö­ve­tőt a bíró­ság több embe­ren elkö­ve­tett ember­ölés bűn­tet­té­ben mond­ta ki jog­erő­sen bűnös­nek tet­tes­ként, míg ehhez kap­cso­ló­dó­an P. Tamást mind­össze egy rend­be­li ember­ölés fel­buj­tó­ja­ként vonta fele­lős­ség­re. A Fővá­ro­si Főügyész­ség bizo­nyít­ha­tó­nak látja, hogy P. Tamás nem­csak az Arany­kéz utcai ember­ölés­ben volt fel­buj­tó­ja J. R-nek, hanem a Fenyő-gyilkosságban is, így P. Tamás cse­lek­mé­nye is több embe­ren elkö­ve­tett ember­ölés­nek minő­sül­het a tet­tes minő­sí­té­sé­hez iga­zod­va.

Ennek meg­fe­le­lő­en a Fővá­ro­si Főügyész­ség P. Tamás gya­nú­sí­tott vonat­ko­zá­sá­ban a mai napon elő­ter­jesz­tést tesz a Fővá­ro­si Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség­hez, amely ügyész­ség hatás­kö­ré­be tar­to­zik a per­újí­tá­si indít­vány benyúj­tá­sa a Fővá­ro­si Íté­lő­táb­lá­hoz.

Mind­ez nem érin­ti a Gy. Tamás elle­ni bün­te­tő­el­já­rást, vele szem­ben az érde­mi ügyé­szi dön­tés meg­ho­za­ta­la folya­mat­ban van. Mivel a gya­nú­sí­tott a leg­eny­hébb sze­mé­lyi sza­bad­sá­got kor­lá­to­zó kény­szer­in­téz­ke­dés hatá­lya alatt több­ször járt kül­föl­dön, ahon­nan min­dig vissza­tért, ezért a Fővá­ro­si Főügyész­ség nem látta indo­kolt­nak a kény­szer­in­téz­ke­dés meg­hosszab­bí­tá­sát, vala­mint intéz­ke­dett az óva­dék gya­nú­sí­tott­nak tör­té­nő vissza­szol­gál­ta­tá­sa iránt.