Vádemelés befolyással üzérkedő ügyvédek és társaik ellen - a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleménye

A Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette, hivatali vesztegetés bűntette, ügyvédi visszaélés bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt vádat emelt kilenc személy – köztük három ügyvéd – ellen a Fővárosi Törvényszéken.

A vádirat lényege szerint egy férfi 2019 szeptembere és 2020 márciusa között több társával – köztük egy ügyvéddel – egy vállalkozótól kérésükre 102 millió forintot és 1,8 millió eurót kapott. Az elkövetők valótlanul arra hivatkoztak, hogy ezen összegekből hivatalos személyeknek kell fizetni annak érdekében, hogy a vállalkozó és cégei ellen ne induljon adóhatósági- és büntetőeljárás, illetve a már megindult eljárások számára kedvezően fejeződjenek be.

Amikor egy ügyben később mégis gyanúsítottként hallgatták ki a vállalkozót, egy másik ügyvéden keresztül további 100 millió forintot kértek tőle azért, hogy az eljárást hivatalos személyek segítségével számára kedvezően befolyásolják és a vele szemben elrendelt bűnügyi felügyelet biztosítását szolgáló nyomkövető eszköz a lábáról lekerüljön.

A vállalkozótól egy további személy 2018 végétől 16 hónapon keresztül ugyancsak kapott havi 10 millió forintot, miután valótlanul arra hivatkozott a vállalkozó felé, hogy a pénzből magas beosztású NAV-os kapcsolatának fizet és elintézi, hogy a vállalkozó cégeit ne vonják adóhatósági vizsgálat alá.

A vállalkozót közvetítőkön keresztül egy további ügyvéd is megkereste azzal, hogy 150 millió forintért eléri a vele szemben indult büntetőeljárás neki kedvező módon történő lezárását. Az ügyvéd – szintén valótlanul – arra hivatkozott, hogy mindezt a miniszterelnök, a legfőbb ügyész és egy magas beosztású NAV vezető segítségével tudja elérni, és ezért a kért pénzből nekik is kell fizetni.

Jelen ügy jó példája annak a jelenségnek, amikor állami, gazdasági, politikai szereplőkre hivatkoznak az elkövetők, és annak érdekében, hogy erre hivatkozva pénzt csaljanak ki, azt állítják, hogy velük korrupciós kapcsolatban állnak. Így ezen ügyek alkalmasak arra, hogy a lakosságban azt a látszatot keltsék, miszerint egyes eljárások eredményét magas beosztású hivatalos személyek megvesztegetésével el lehet intézni. Valójában azonban nem történik vesztegetés, a hivatkozott személyek tudomással se bírnak a rájuk való hivatkozásról.

Ezért az ügyészség az ilyen jellegű, kiemelt tárgyi súlyú korrupciós bűncselekmények esetében a törvény szigorának alkalmazásával mindig végrehajtandó szabadságvesztésre tesz indítványt.

Kivételt az képezhet, ha az elkövető, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a korrupciós bűncselekményt a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és feltárja az elkövetés körülményeit. Ebben az esetben ugyanis a büntetése korlátlanul enyhíthető, illetve különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.

Az ügyészség a szabadságvesztés kiszabásán túl azt is indítványozta a vádiratban, hogy a bíróság a három ügyvéd vádlottat az ügyvédi foglalkozástól tiltsa el, valamint az egyes vádlottakkal szemben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyonvisszaszerzési Hivatala által a Központi Nyomozó Főügyészség felkérésére biztosított vagyontárgyakon felül összesen 857.800.000 forint értékben vagyonelkobzást rendeljen el.