Egy budapesti nő irányította annak az ingatlanközvetítésre szakosodott, részben családtagjaiból álló, 5 fős bűnbanda csalárd tevékenységét, amely valótlan ingatlanhirdetések közzétételével tévesztett meg 38 hirdetésre jelentkező sértettet. Az elkövetők tőlük előleg, vagy megbízási díj címén kicsalt milliós nagyságrendű összegekkel összesen 75 millió forint kárt okoztak.
A Zalaegerszegi Járási Ügyészség vádirata szerint egy budapesti nő – aki korábban ingatlan értékesítésével foglalkozott - 2018-ban elhatározta, hogy úgy akar rendszeres bevételhez jutni, hogy az ország területére kiterjedően, valótlan tartalmú ingatlanhirdetéseket felhasználva téveszti meg és károsítja meg a jelentkezőket. A módszer lényege szerint a nő ingatlanértékesítéssel, -közvetítésével foglalkozó cégek nevében tett közzé interneten rendkívül kedvező áron lakásokat eladásra kínáló hirdetéseket. Amikor aztán az erre a célra bérelt irodahelyiségben a nő kapcsolatba lépett a hirdetésekre jelentkező személyekkel, őket megtévesztve, előleg és megbízási díj jogcímén különböző összegek befizetését kérte.
A hirdetésekben feltüntetett, valójában nem, vagy nem a feltüntetett paraméterekkel rendelkező ingatlanok vételáraként meghatározott kedvező ár célja az volt, hogy a hirdetésre minél többen jelentkezzenek, így nagyobb volt az esély a magasabb bevételre. A nő leányát, vejét és két korábbi női munkatársát is bevonta csalárd tevékenységébe, együttesen vettek részt a sértettek megtévesztésében, az adott ingatlan értékesítése és tulajdonjogának megszerzése kapcsán jelentkező feladatok ellátásában.
A hirdetésre jelentkezőket úgy tájékoztatták, hogy az ingatlanok nagy összegű adóssággal terheltek, melyeket a tulajdonosoktól úgy lehet megvásárolni, hogy a vételár 10 %-ának, de legalább milliós nagyságrendű összeg befizetése esetén elindul egy olyan eljárás, melynek eredményeként a hitelező bank követelése kiegyenlítésre kerül, az ingatlan pedig közvetlenül a tulajdonostól vásárolható meg. A megbízási szerződések a hirdetésre jelentkezők által előre kifizetett összeget előlegként, jutalékfizetésként, megbízási díjként is tartalmazták.
A vádlottak tevékenységüket olyan gazdasági társaságok nevében végezték, amelyek nyilvántartásba bejegyzett képviselőinek nem volt tudomása arról, hogy az ügyvezetésük alatt álló cégeket bűncselekmények elkövetéséhez használják fel.
A megbízási szerződések időtartama jellemzően egy évre szólt, így a sértettek a befizetést követően a cégeket a megbízási szerződés időtartamának lejártáig rendszerint nem keresték, idővel azonban azzal szembesültek, hogy a megbízott cég sem személyesen, sem telefonon, sem elektronikus úton nem elérhető, az általuk korábban megvételre kiválasztott ingatlanhoz nem jutottak hozzá, s a befizetett pénzt sem kapták vissza.
A Zalaegerszegi Járási Ügyészség az összesen 38 sértettet megtévesztő, nekik összesen 75 millió forint vagyoni kárt okozó 5 vádlottal szemben többszörösen minősülő csalás bűntette miatt emelt vádat.